Az ember, akinek szellemiségét a nácik ellenségesnek tekintették, és aki újraértelmezte, hogyan élünk és tervezünk: Walter Gropius.
Walter Gropius nem egyszerűen egy építész volt, ő volt az a gondolkodó, aki felismerte, hogy a jövő formálásához a művészetet, a kézművességet és a technológiát egységben kell látni. 1919-ben megalapította a Bauhaust, azt az iskolát, amely nemcsak egy stílusmozgalmat, hanem egy teljes szemléletváltást indított el.
Gropius hitt abban, hogy a jó design mindenkié: legyen az praktikus, jól működő és esztétikus.
Karrierje során olyan ikonokkal dolgozott együtt, mint Le Corbusier, és már korán bebizonyította, hogy a radikális egyszerűség és a közös műhelymunka nem ellentétes a kreativitással, hanem éppen ellenkezőleg, felszabadítja azt.
A Bauhaus vezetőjeként egy olyan modern építészeti és formatervezési nyelvet teremtett, amely ma is meghatározza otthonaink, tárgyaink és városaink arculatát.
Gropius öröksége ma is él: minden letisztult bútorban, funkcionalista épületben és minden olyan tárgyban, amely mögött tudatos, emberközpontú tervezés áll.
A Bauhaus a 20. század egyik legfontosabb művészeti és designiskolája volt, amely 1919 és 1933 között működött Németországban. Nem csupán egy iskola, hanem egy forradalmi gondolkodásmód, amely teljesen újraértelmezte a művészet, a kézművesség, az ipar és az építészet kapcsolatát.
Miért volt forradalmi a Bauhaus?
Egységbe hozta a művészetet és a kézművességet. A Bauhaus alapgondolata az volt, hogy a művészet és a kézművesség nem különül el – egy jó tárgy vagy épület egyszerre művészi és praktikus. A diákok kézzel dolgoztak, kísérleteztek, és a gyakorlati tudás volt az alap.
A Bauhaus hitt abban, hogy a forma kövesse a funkciót, a tárgyak legyenek egyszerűek, praktikusak és szépek, a design legyen mindenki számára elérhető, ne csak az elitnek. Ezért vált a Bauhaus a modern, letisztult formavilág egyik legfontosabb forrásává.
Az iskola műhelyeiben építészek, festők, szobrászok, textiltervezők, fémművesek, bútor- és tárgytervezők dolgoztak együtt. A mesterek között olyan nevek szerepeltek, mint:
Walter Gropius (alapító), Paul Klee, Wassily Kandinsky, László Moholy-Nagy, Marcel Breuer, Mies van der Rohe. Ez a közös alkotói közeg teremtette meg a Bauhaus sajátos, modern vizuális nyelvét.
A cél nem egyedi műalkotások létrehozása volt, hanem jó minőségű, sorozatgyártható tárgyak tervezése, amelyek mindenki számára elérhetők. Ezzel megalapozta a modern ipari formatervezést és a minimalista lakáskultúrát.
A náci rezsim ellenségesen tekintett a Bauhaus nemzetközi, progresszív szellemiségére, ezért az iskola 1933-ban bezárni kényszerült. A mesterek külföldre emigráltak, így a Bauhaus eszméi szétszóródtak a világban.
Fotó: Wikimedia, Louis Held: Der Architekt Walter Gropius, Begründer des Staatlichen Bauhauses Weimar, um 1919
